Keresem rendesen a rám váró álommelót, de valahogy nem akar a horgomra akadni...

Küldözgetem az összes valamire való helyre a pályázataimat, mégsem tudom megfogni az Isten lábát, de még csak a kislábujját sem tudom elkapni. Bár észrevettem bizonyos jeleket!

Ha vastag borítékot kapok vissza, akkor minden esetben el vagyok utasítva, mert ugye a jobb helyekről visszaküldik a pályázati anyagomat. Van, hogy felhívnak, puhatolóznak, hogy mit is akarok én tőlük, mennyit akarok náluk kb keresni, mert ha túl sokat mondok, akkor már ott a telefonban le tudnak egyből rázni. A múltkor például nagy elkeseredésemben beadtam hirdetésszervezőnek a pályázatomat. Másnap már hívott is a pasas, kérdezte, hogy én vagyok-e én, mondtam, hogy igen....az első mondata a bemutatkozás után az volt, hogy most ő megpróbál engem lebeszélni arról, hogy akarjam ezt a melót. Mit ne mondjak, sikerült neki! Miután közölte, hogy jutalékos a dolog, én azonnal elköszöntem kora reggeli telefonos zaklatómtól.

Az utolsó kategória pedig azoknak a munkáltalóknak a csoportja, akik semmiféle módon nem jeleznek vissza. Sajnos ebből van a legtöbb... De! Nyugtassuk meg magunkat azzal, hogy talán egy ilyen trehány munkahelyen nem is akarnánk munkálkodni. Görény dolog ez. Hiszen a lelkes álláskereső fénymásoltat, nyomtat, szerkeszt, filóz, hogy mit írjon a motivációs levelébe, küzd, hogy a nagy elkeseredésében is makulátlan maradjon az erkölcsi bizonyítványa...és mit kap...semmit...még csak fel sem hívnak, hogy bocs haver, szar vagy, nem kellesz nekünk! Ezért jársz iskolába hosszú éveken kersztül, én konkrétan 18 évig tettem ezt, mégsem megyek egyelőre vele semmire.

Sokan esnek abba a csapdába, hogy egy idő után leadnak az elvárásokból és jelentkeznek minden meghirdetett állásra, még akkor is, ha semmi közük nincs az egészhez. Én ajánlom mindenkinek, akinek ilyen gondolatai vannak, hogy felejtség el nagyon gyorsan. Ma már nem ritka, hogy az emberke kikerül az egyetemről és fél évig nem talál megfelelő állást magának. Ki kell várni! Ha belegondolsz, először úgyis többségben a puncsos egyének helyezkednek el, azt követően lesz esélyed egy nem csak falból meghirdetett állást találni. Ki kell élvezni az utolsó nyarat, mert a következő már tuti melóval fog eltelni. Tölts el minél több időt a barátaiddal, mert megéri! Ők is nagyrészt ugyanezt élik át, hát akkor miért ne lehetne ezt kellemesen tenni? Nem muszáj hallgatni rám, mindenesetre én így fogom végigjátszani ezt a nyarat, ugyanis tudom és érzem, hogy már itt a változás szele a közelben...

 

 

***

-Sz-

Szerző: ticsko  2009.07.23. 23:42 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szoccer.blog.hu/api/trackback/id/tr831264088

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása