Igen, ő az! A huszadik század második fele és napjaink legnagyobb populáris írója. Stephen Edwin King 1947. szeptember 21-én született a maine-i Portland városában.

 Sokan olvassák meglehetősen vaskosra sikerült könyveit, mert egyszerűen megunhatatlan. Imádom! Az első könyve, amit elolvastam, vagyis inkább befaltam, a Két Rose volt. Nem épp a legnépszerűbb története, de én talán pont ezért kezdtem ezzel. Kapcsolatunk, ha lehet ezt annak nevezni, már sok évvel ezelőtt kezdődött. Nagybátyám fiatalom elhunyt és megörököltem a házikönyvtárát, ami bővelkedett King könyvekben. Mindig is érdekeltek a regényei, de anno inkább az iskolában, irodalom órán megismert szerzők írásait olvasgattam szorgalmasan. De ahogy Peti könyveit átszállítottam a szobámba, már akkor egy feltűnő helyet kerestem a majdan kedvenc íróm könyveinek.

A Két Rose - az első King olvasmányom - magával ragadott, 2 nap alatt megettem, pedig nem egy pár oldalas szösszenet. Minden vágyam a Ragyogás volt, mivel korábban a filmről, Jack Nicholson fantasztikus alakításáról csak magasztaló szavakat hallottam. De vártam. Nagyon nehéz volt, mivel ez a kötet is ott állt a gyönyörű sorban a polcomon. Úgy éreztem, ehhez a sztorihoz még érnem kell. No nem az értelmi képességeimnek kellett felnőni a feladathoz, azzal szerintem nem volt gond, hanem a hiba ott kezdődött, hogy nem rendelkeztem megfelelő mennyiségű tapasztalattal a King-sztorikkal kapcsolatban. El is telt vagy két év, több kötetet újra és újra elolvastam, mire a kezembe mertem venni a Ragyogást! El tudod képzelni? Két év önmegtartóztatás...ez rosszabb volt, mint egy diéta...de tudtam, ezt be kell tartani, mert az élmény annál nagyobb és gazdagabb lesz.

Addigra megtudtam sok dolgot magáról az íróról is. Mint például azt, hogy fél a sötétben, álmatlanságban szenvedett és általában mindig olyan dolgokról ír, amiktől önmaga is retteg. Sok közös vonásunk van...igaz én nem írok a félelmeimről világsikert arató könyveket...én csak olvasom és valamennyire bennem is megszűnnek (vagy épp fölerősödnek) ezek a bizonyos félelmek.

A Nem jön szememre álom című kötetet az egyetem negyedik évében olvastam. Először nem tudtam, hogy milyen könyvet fog kölcsönadni a csoporttársam, de mint utóbb kiderült, nagyon is jókor nyomta a kezembe ezt, az insomniás öregúrról szóló thrillert. A poén kedvéért akkoriban nekem is ilyen problémám volt. Fogytak az alvással töltött éjjelek, órákat veszítettem a pihenőmből, meg valójában az életemből is. Persze mondhatnánk azt is, hogy nyertem egy csomó időt, amit hasznosan tölthettem...volna. Ugyanis ez 1-2 napig valóban hasznodra tud válni, de utána az agy csökkentett módban működik. Éjjel nem tudsz aludni, de harcolsz érte. Ha már egy órát tudsz aludni, akkor frissen ébredsz...és a frissesség eltart legalább hatvan percig. Szóval gyorsan rájöttem, hogy ez nem valami királyság. Éjjel és nappal egyaránt nem tudod használni az agyad. Sokat hallucináltam, ami szintén nem egy üdítő élmény, főleg amikor a kajád elkezd mozogni a tányérban, árnyakat látsz a lakásban, holott tudod, nincs is ott semmi. A szüleim a mai napig nem is tudnak erről, nem akartam őket ezzel terhelni. Sok emlékem amúgy nincs is ebből a pár hónapból, csak annyi, hogy a barátaim minden reggel aggódva néztek végig az ábrázatomon és ha sikerült valamennyit aludnom, akkor azt szinte már éljenezéssel fogadták. Bevallom, azóta is nagyon félek, hogy ez visszajön és újra zombi leszek. Tehát ebben is hasonlítunk az öreggel.

Meg ott az arachnofóbia. Stephen King annyira fél a pókoktól, hogy még az erről szóló könyvét meg sem merte írni. Ezt nem én találtam ki, állítólag ez lesz a főműve.

A barátaim mindig röhögnek, amikor felemlegetik az egyik, amúgy valóban röhejes fóbiámat. Azt nem tudom, csak sejtem, hogy Kingnek is vannak ilyen furcsaságai, mint nekem, mert a könyvei erre utalnak. Félek a sötétben a gyerekektől! Tudom, hülyén hangzik, de csak gondolj bele kedves Olvasó! Kicsi, közelít feléd a sötétben és egyszer fény vetődik az arcára...ÉS MI VAN, HA NINCS IS ARCA, VAGY AZ ÁLLATTEMETŐBŐL A KISCSÁKÓ???HMMM???? Valószínűleg ez a fóbiám a mérhetetlen mennyiségű horror/thriller fogyasztásomból fakad... De már szerintem kezd múlni, főleg mióta több gyerek van a családban. Hozzá kellett szoknom, hogy igen, éjjel felkelnek, lehet, hogy félnek és akkor nekem kell megnyugtatnom őket. Hát csak nem dobhatom ki őket az udvarra!

De kanyarodjunk vissza a Ragyogáshoz! Az a könyv valami fergeteges! De most komolyan. Olyan csodálatosan felépített, többször újraizgulható alkotás véleményem szerint még nem született a thriller-történelemben. Féltem attól, hogy ezután már nem lesz olyan nagy élmény egy King-könyv sem, amit később olvasni fogok. De szerencsére tévedtem! King mindig tud meglepetéseket okozni és fokozni a tökéletest és a felülmúlhatatlant.

De egy baj van vele. Vagyis nem vele, hanem a filmiparral. Egyszerűen nincs az a rendező, operatőr, színészgárda, aki úgy tudná vászonra vinni az író történeteit, mint ahogy az az olvasó képzeletében megjelenik. És egy rossz film bizony a könyvtől is el tudja venni a néző kedvét. Ezért nem fogom soha elolvasni a Cujot és a Tűzgyújtót, pedig az utóbbi itt hever a polcon. Itt nyer bizonyítást az a hipotézis, miszerint az emberi képzeletet Hollywood sem tudja leigázni.

Végezetül egy jó tanács: Kinget olvasni kell, nézni tilos!!! Hidd el, én két könyvélménytől fosztottam meg magam a balul sikerült filmek miatt...

És még egy, sajnos szomorú adat a Mesterről: Stephen King látása folyamatosan romlik, ami idővel teljes vaksághoz fog vezetni. De reméljük, ha mégis bekövetkezik az elkerülhetetlen, King akkor sem hagyja abba az alkotást, talán Thabitának, a feleségének majd tollbamondja a csodálatosan megkomponált történeteit!

A Wikipedia-nak köszönhetően itt vannak időrendi sorrendben angolul és magyarul a megjelent Stephen King könyvek: (Kötelező rákeresni az íróra a Wikin, hiszen én csak pár, számomra fontos gondolatot szedtem pontokba róla!)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Stephen_King

• 1974 Carrie (magyarul: Carrie (regény) / A boszorkánylány)

• 1975 'Salem's Lot (magyarul: Borzalmak városa)

• 1977 Rage (regény) (Richard Bachman néven)

• 1977 The Shining (magyarul: A ragyogás (regény))

• 1978 Night Shift (magyarul: Éjszakai műszak, novellák)

• 1978 The Stand (magyarul: Végítélet (regény))

• 1979 The Dead Zone (magyarul: A Holtsáv (regény))

• 1979 The Long Walk (regény) (Richard Bachman néven)

• 1980 Firestarter (magyarul: Tűzgyújtó (regény))

• 1981 Cujo (magyarul: Cujo (regény))

• 1981 Danse Macabre (könyv a horror-műfajról)

• 1981 Roadwork (regény) (Richard Bachman néven)

• 1982 The Dark Tower I: The Gunslinger (magyarul: A Setét Torony I: A harcos)

• 1982 Different Seasons (magyarul: A remény rabjai, kisregények)

• 1982 The Running Man (magyarul: A menekülő ember (regény), Richard Bachman néven)

• 1983 Christine (magyarul: Christine (regény))

• 1983 Cycle of the Werewolf (magyarul: Ezüst pisztolygolyók)

• 1983 Pet Sematary (magyarul: Állattemető (regény))

• 1984 The Eyes of the Dragon (magyarul: A sárkány szeme (regény) / A mágus / A szem)

• 1984 The Talisman (magyarul: A Talizmán (regény), társszerző: Peter Straub)

• 1984 Thinner (magyarul: Sorvadj el!, Richard Bachman néven)

• 1985 Skeleton Crew (magyarul: Csontkollekció, novellák)

• 1985 The Bachman Books (Rage / The Long Walk / Road Work / The Running Man)

• 1986 It (magyarul: Az (regény))

• 1987 Misery (magyarul: Tortúra (regény))

• 1987 The Dark Tower II: The Drawing of the Three (magyarul: A Setét Torony II: A hármak elhívatása)

• 1988 The Tommyknockers (magyarul: A rémkoppantók (regény))

• 1989 The Dark Half (magyarul: Halálos árnyék (regény))

• 1990 The Stand: The Complete & Uncut Edition (magyarul: Végítélet (regény))

• 1990 Four Past Midnight (magyarul: Titkos ablak, titkos kert / A Napkutya, kisregények)

• 1991 Needful Things (magyarul: Hasznos Holmik (regény))

• 1991 The Dark Tower III: The Waste Lands (magyarul: A Setét Torony III: Puszta földek)

• 1992 Gerald's Game (magyarul: Bilincsben (regény))

• 1993 Dolores Claiborne (magyarul: Dolores (regény))

• 1993 Nightmares & Dreamscapes (magyarul: Rémálmok és lidércek, novellák)

• 1994 Insomnia (magyarul: Nem jön szememre álom (regény))

• 1995 Rose Madder (magyarul: A két Rose (regény))

• 1996 The Green Mile (magyarul: A halálsoron (regény))

• 1996 Desperation (magyarul: Rémület a sivatagban (regény))

• 1996 The Regulators (magyarul: A rendcsinálók (regény), Richard Bachman néven)

• 1997 The Dark Tower IV: Wizard and Glass (magyarul: A Setét Torony IV: Varázsló és üveg)

• 1998 Bag of Bones (magyarul: Tóparti kísértetek (regény))

• 1999 The Girl Who Loved Tom Gordon (magyarul: Tom Gordon, segíts!)

• 1999 Hearts in Atlantis (magyarul: Atlantisz gyermekei)

• 2000 On Writing: A Memoir of the Craft (magyarul: Az írásról (regény), önéletrajz és könyv az írás művészetéről)

• 2001 Dreamcatcher (magyarul: Álomcsapda (regény))

• 2001 Black House (magyarul: A Fekete Ház (regény), társszerző: Peter Straub)

• 2002 From a Buick 8 (magyarul: Rémautó (regény))

• 2002 Everything's Eventual – 14 Dark Tales (magyarul: Minden haláli, novellák)

• 2003 The Dark Tower I: The Gunslinger. Revised and Expanded Throughout

• 2003 The Dark Tower V: Wolves of the Calla (magyarul: A Setét Torony V: Callai farkasok)

• 2004 The Dark Tower VI: Song of Susannah (magyarul: A Setét Torony VI: Susannah dala)

• 2004 The Dark Tower VII: The Dark Tower (magyarul: A Setét Torony VII: A Setét Torony)

• 2004 Faithful: Two Die-Hard Boston Red Sox Fans Chronicle the Historic 2004 Season (társszerző: Stewart O'Nan)

• 2005 The Colorado Kid (magyarul: A coloradói kölyök)

• 2006 Cell (magyarul: A mobil)

• 2006 Lisey's Story (magyarul: Lisey története)

• 2007 Blaze (Richard Bachman néven)

• 2008 Duma Key (magyarul: Duma Key)

• 2008 Just After Sunset (novellák)

• 2009 Under the Dome